Ápold otthon a jövőd!
Floráriumok eredete
A florárium, mint koncepció nem egy újkeletű dolog, már az ókorban feltalálták. A szó maga lezárt üvegkonténert jelent, melyben növényeket ültetnek. Eleinte a terrárium kifejezést használták , majd a növények miatt floráriummá neveződött át, melyet a 19.századi angliában találtak fel. Egy angol orvos egy kísérlete alatt véletlenül a talajra borított egy üvegpalackot ami alatt meglepően csodás növények nőttek gyorsan és ráadásul gonozás nélkül. Háromféle florárium létezik jelenleg; a zárt, a nyitott és a széles szájú üvegedények.
A zárt változat a legpáradúsabb és érzékenyebb a betegségekre, ezt követi a nyitott majd a széles szájú. Kissé alacsonyabb, de relatíve magas belső páratartalmat biztosítanak a szűk szájú edények. Ha teljesen zárt floráriumot szeretnénk készíteni, akkor nagyon fontos hogy steril termesztő közeggel dolgozzunk, hogy a betegségeket kizárjuk az üvegből. A legtökéletesebb talajkombináció egy átlagos floráriumnak ha házilag keverünk össze egy rész kertiföldet, egy rész tőzeget, és egy rész perlitet.
Hogy is zajlik a folyamat a floráriumokban?
Az üvegen belül a növények egy zárt ökoszisztémát hoznak létre úgy, hogy a lebomló növényi részek szén-dioxidot és hőt termelnek.
A növények a fény hatására fotoszintetizálnak, így vizet és oxigént termelnek. Ez a víz lecsapódik az üveg falán, így tudja önmagát locsolni.
Ebben az esetben különösen fontos, hogy milyen formája van az üvegnek, mert minél kisebb a szája annál jobban bent tudja tartani a folyadékot.
Ebbe a körfolyamatba csak akkor avatkozunk bele, ha valamilyen oknál fogva nem termelődik elég folyadék.
A floráriumok gondozása
A floráriumok gondozása egyszerű feladat, amivel még a kezdő vagy tapasztalatlan kertészek is könnyen megbírkóznak. Az alábbi gondozási tanácsokat betartva a floráriumunk hosszú évekig a környezetünk csodás dísze lehet.
A palackkertek működése
Egy jól beültetett üvegcsében egy önnfentartó ökoszisztéma tud kialakulni, melyet akár hetekre magáraclehet hagyni. Mivel az elhaló növényi részek lebomlásával hő és széndioxid keletkezik, miközben tápanyaggá alakulnak. A üvegház hatás miatt a növény fotoszintézise beindul, mely során a széndioxidból vizet és oxigént termel, és a folyamatos növekvés miatt a víz lecsapódik az üveg falán, ezzel is fenttartva az egyensúlyt, bezárva a körforgást. Nekünk csak nagyon ritkán kell belenyúlni ebbe, esetleg ha túlszaporodik egy egy növény, vagy nem párásodik annyira a kevesebb fény miatt, akkor kell csak egy kis öntözés.
Hogyan készíts a floráriumot?
Válassz ki egy üveget!
Minél kisebb a szája, annál inkább
önfenntartó lesz a florárium.
Az üveg aljába tegyél egy ujjnyi vastagon agyaggolyókat!
Ezzel segíted egyrészt a szellőzést, másrészt ide folyik le minden folyadék, ami így nem a talajban rohasztja szét a gyökereket.
Ezután töltsd fel az üveg 1/3 részét talajkeverékkel,
de úgy, hogy ne keveredjen össze az alsó réteggel!
Az üveget kicsit megkocogtatva
tömörítsd a réteget a végén!
Most gondold ki a koncepciód:
mindig kívülről befelé építkezz, illetve kintről befelé egyre nagyobb méretű növényeket helyezz! A szélére ajánlatos futó vagy talajtakaró, apró növésű növényeket tenni, középre meg egy nagyobbat.
Végül jöhet az öntözés!
Ezt lehet spriccelve vagy beöntve is végezni, ajánlatos az üveg szélén lecsorgatva, ezzel is tisztítva az üveg falát.
Utolsó, egyben legfontosabb teendő:
szeresd őket és örökké szépek maradnak. :)
Legfőbb gondozási szabályok
A floráriumok gondozása egyszerű feladat, amivel még a kezdő vagy tapasztalatlan kertészek is könnyen megbírkóznak. Az alábbi gondozási tanácsokat betartva a floráriumunk hosszú évekig a környezetünk csodás dísze lehet.
